„Most lámpát gyújtok, / körömnyire csavarom a lángot, / és a függőágyba telepszem.” Az Alföld júniusi számát a Gál Ferenc verséből idézettek szerint is lehet olvasni a meleg nyári estéken. Gál két költeménye mellett ez alkalommal a drámai műnem is képviselteti magát Győri László szövegével (A végrehajtó), de Vörös István, Payer Imre, Jenei Gyula, Tóth Kinga és a fiatal debütáns Nagy Balázs Péter verseit, valamint Czakó Gábor kisprózáját is elolvashatjuk a szépirodalmi rovatban.
A lapszám képanyaga remekül illeszkedik a következő blokk szövegeihez. Tomas Opitz ugyanis épületeket fényképezett, de csak egy-egy részletet emelt ki belőlük szokatlan élességgel; a fénykép nézője azonban ezekben a részletekben is megtalálhatja az egészet. A közelmúltban elhunyt debreceni professzor, Tamás Attila emlékére írott esszékből, tanulmányokból is egy olyan elhivatott irodalmár portréja rajzolódik ki, aki számára az „aprólékos részletmegfigyelések” mellett az „egészben látás igénye” is rendkívül lényeges volt.
A tanulmány rovatban Kulcsár Szabó Ernő értekezését olvashatjuk a tudományos irodalomértelmezés dilemmáiról Megértés – történés – létesülés címmel. A nagyszabású gondolatmenet konklúziója szerint „a szövegek nyelvművészeti működését hallani, tetten érni és szóhoz juttatni képes irodalmár legalább annyira – ha nem inkább(?) – letéteményese az irodalom igaz (= irodalmi) történetének, mint a művet övező körülmények és események krónikása”. Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezsőről írott sorozata is folytatódik, a szerző ezúttal a Pesti Napló szerkesztőségében töltött évekről értekezik. Balázs Imre József pedig a Déry Tibor életművének Erdélyhez kapcsolódó rétegét, a korai Déry-próza jellegzetességeit vizsgálja.
A recenziók között szépirodalmi és szakirodalmi kötetekről szóló írások is megjelennek. Bényei Péter – Sötétkarma címmel – Bartis Attila új regényét szemlézte szigorú kritikusi tekintettel, szemmel tartva A nyugalom című regényt is, ugyanis a két könyv között több párhuzamot talál. Béres Norbert két elsőkötetes szerző, Urbán Ákos és Papp-Zakor Ilka JAK-füzeteit vette górcső alá, Pataki Viktor pedig egy a kortárs líráról szóló tanulmánykötetet értékel. A lapszámot a nemzetközi irodalomra történő kitekintés zárja: Bényei Tamás Vallasek Júlia Angolkeringő – Esszék a kortárs angol irodalomról című gyűjteményes kötetéről, Sepsi László pedig a portugál João Tordo Memory Hoteljéről írt, a krimi műfaji jegyeit is bevonva az értelmezésbe.
HATVANHETEDIK ÉVFOLYAM — 2016. JÚNIUS
GÁL FERENC versei: Ház körüli munkák (XIII.; XXVIII.)
NAGY BALÁZS PÉTER verse: Családi fotó
JENEI GYULA verse: A ház
GYŐRI LÁSZLÓ: A végrehajtó (Jelenés négy jelenetben – dráma)
PAYER IMRE versei: ősz; Egy nő és egy férfi; Az ellenkező irány; Akvamarin
CZAKÓ GÁBOR kisprózája: Hanka néni kalapja
VÖRÖS ISTVÁN versei: Egyetlen apróság; A följebb nőtt; Rendőrségi szoba; Jóslástan alapfokon
TÓTH KINGA verse: Építők
Tamás Attila emlékére
IMRE LÁSZLÓ: A XIX. század Tamás Attila irodalomtudományi életművében
DOBOS ISTVÁN: A szigorú tudomány igézetében (Tamás Attila szakmai örökségéről)
LAPIS JÓZSEF: Önmagunk megfigyelése (Tamás Attila értekező prózájának törvényszerűségeiről)
HERCZEG ÁKOS: „Mindenkitől van mit tanulni” (Személyes gondolatok az oktató és Ady-kutató Tamás Attiláról)
tanulmány
KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Megértés – történés – létesülés (A tudományos irodalomértelmezés dilemmáiról)
ARANY ZSUZSANNA: Kosztolányi Dezső élete (Forradalmak kora – 7. rész)
BALÁZS IMRE JÓZSEF: Déry Tibor, Erdély és a turistatekintet (A korai Déry-próza néhány jellegzetességéről)
szemle
BÉNYEI PÉTER: Sötétkamra (Bartis Attila: A vége)
BÉRES NORBERT: Bentről ki (Papp-Zakor Ilka: Angyalvacsora; Urbán Ákos: Egy helyben)
PATAKI VIKTOR: Beszédmódok kihívása (Líra 2.0. Közelítések a kortárs magyar költészethez)
BÉNYEI TAMÁS: Műfajkeringő (Vallasek Júlia: Angolkeringő. Esszék a kortárs angol irodalomról)
SEPSI LÁSZLÓ: Valaki más traumája (João Tordo: Memory Hotel)
képek
TOMAS OPITZ fényképei
Hozzászólások